Amikor a nőt szeretik és boldog, az megjelenik táncában is...E boldogság megélésének egyik legfontosabb terepe a párkapcsolat, a szerelem. Azt gondolom, minden ember vágyakozik arra, hogy megtapasztalja a szerelmet, még ha keserű emlékei miatt ezt néha elfojtja vagy nem  vallja be önmagának!

De mi is a szerelem?
A szerelem a legmélyebb, legteljesebb intimitás, érzelmi közösség, fizikai-szellemi testi vonzalom és szenvedély keveréke.
A szerelem alapja a jó barátság és a fizikai vonzalom. A szellemi közösség érzése akkor alakul ki, ha tudunk tabuk nélkül beszélgetni, s a beszélgetésben szellemi inspirációkat kapunk a másiktól, amihez nyitottnak, befogadónak kell lennünk a másikkal. Fontos, hogy az élet, a párkapcsolat legfontosabb kérdéseiben azonos irányba tudjunk nézni.
Az érzelmi közösség érzéséhez megértést kell találnunk és figyelmet kell kapnunk és adnunk, éreznünk kell a másik törődését, szeretetét, vigyázó gyengédségét.
A szeretet nemcsak érzelem, hanem aktív cselekvés, magatartás, a jellem beállítottsága, tudatos döntés arról, hogy esetleges félelmeink, haragunk ellenére is szeretni akarunk. Ehhez azonban hatalmas erő, hatalmas lélek, hatalmas bölcsesség kell. Azt gondolom, életünk egyik legfontosabb és legnehezebb feladata e szeretet gyakorlása, tanulása. Ha szeretek egy embert, akkor benne minden embert, benne magamat is szeretem, szeretem az egész világot, az egész életet.
Nem csak a számunkra fontos emberekkel, dolgokkal kell törődnünk, hanem minden emberrel, hiszen valahol mindnyájan ugyanazok az érző lények vagyunk, csak más karmikus feladatokat, más körülményeket kaptunk.


A szeretettel szoros összefüggésben van a gyengédség, de mindig finomságokkal,lágyságokkal párosul és az intimitás, a szoros közelség fontos része.
A gyengédség megélésére csaknem tisztán női energiákra van szükségünk: önzetlen szeretetre, közelségre, melegségre, bizalomra, nyugalomra, nyitottságra, finomságra, érzékenységre.
A gyengédség nem csak a tettek, hanem a szavak gyengédsége is. Hogyan tudjuk gyengédségünket tettekkel kifejezni?
A puszi, az érintés, az odabújás, a csók, a szeretetteljes tekintet, az apró figyelmességek mind fontosak. A gyengédség verbális kifejezése már nehezebb kategória. A kifinomult szóbeli megnyilvánulások fontos építőelemei egy kapcsolatnak. Ez nem csak a „szeretlek” szót jelenti, hanem „fontos vagy nekem”, „figyelek rád”, „köszönöm”, „csinos vagy”, „kérlek”, „megértem” és még sok egyéb kifejezéseket is.
Ne felejtsük el kérdezni:    „Hogy vagy?”
    „Mi történt veled ma?”
    „Miben segíthetek?”
    „Mit szeretnél?”

Gyengéden akkor tudunk közelíteni a másikhoz, ha bízunk abban, hogy nem fog ridegségével, cinizmusával, gőgjével bántani, hanem örül a mi kitárulkozó szívünknek és talán ő is gyengéd lesz velünk. A gyengédsége megélése és gyakorlása kezdeményezőképességet és néha bátorságot és önismeretet igényel.
Tudatosítanunk és el kell fogadnunk magunkban, hogy vágyunk rá, hogy hajlandóak vagyunk megnyílni annak ellenére, hogy a fizikai és érzelmi közelséggel sebezhetőnek érezzük magunkat. Le merjük tenni fegyvereinket és páncélunkat a szerelem oltárára.
A gyengédség megélése egyes férfiak esetében nehéz lehet. A férfinak azonban meg kell engednie magának a gyengédséget, sőt időnkét a gyengeséget is, hogy ne akarjon mindig erős lenni. A nő pedig ettől fogja őt igazi férfinak tartani és ezzel tud viszontgyengédséggel reagálni a szerelemben is. A teremtőerő és a „kapunyitó” szerep az övé. A nő a kapu és az éltető ereje a szerelemnek.
Azt gondolom, igazán mély intimitás csak együttélésben képzelhető el. Az együttélésben közösséget vállalunk a másikkal, s az érzelmi-fizikai-szellemi közösségért mindketten felelőssé válunk. Ezt a felelősséget néhányan tehernek vélik, pedig csodás férfi és nő energiákat és teremtéseket képes véghezvinni és aki megtagadja az igazán mély köteléket, annak ugyan nem kell nap mint nap megdolgozni a szerelemért, de nem is részesülhet az igazi boldogságból.
Ezzel  kapcsolatban ír Ursula Le Guin, amerikai sci-fi író: „A szerelem nem egyszerűen úgy van jelen életünkben, mint egy szikladarab, azt ki kell faragni, dolgozni kell rajta, formát kell adni neki, ahogy a tésztát is mindig át kell gyúrni és újjá kell teremteni” Gyönyörű és elgondolkodtató mondatai az igazi boldog párkapcsolatnak a következők, mely ideális állapot, s mint ilyen a férfi-nő törekvésének tárgyát kell hogy képezze, s ez nem könnyű.

A SZERETETTEL KAPCSOLATOS KEDVENC ÍRÁSOMAT SZERETNÉM A KÖVETKEZŐKBEN FIGYELMETEKBE AJÁNLANI:

Te és én összetartozunk.
Ami fontos nekem, szeretném, ha neked is fontos lenne.
Mindegyikünk önálló lény,
Egyedi szükségletekkel.
Neked jogod van megkapni mindazt,
Amire szükséged van.
És nekem is jogom van megkapni mindazt,
Amire szükségem van.
Mindkettőnknek joga van továbbá ahhoz,
Hogy szabadok legyünk saját hitünkben
És értékrendszerünkben.
Én tiszteletben tartom a te jogaidat,
És szeretném, ha
Te is tiszteletben tartanád az enyémeket.
Ha a te tetteid nincsenek összhangban
Az én szükségleteimmel,
Szólni fogok neked, hogy meghallgathass,
És – ha tudsz – változtass.
Ha az én tetteim nincsenek összhangban
A te szükségleteiddel,
Szeretném, ha szólnál,
Akkor én meghallgatlak,
És változtatok – ha tudok.
Ha egyikünk sem képes a változtatásra,
És sértjük a másik érdekeit,
Üljünk le, beszéljük meg és
Oldjuk meg együtt a konfliktust.
Nem akarok úgy veszíteni, hogy
Téged győzni hagylak,
És nem akarok úgy győzni, hogy
Te veszíts.
Azt szeretném, ha olyan megoldásokat
találnánk, amelyek mindkettőnk
Számára elfogadhatóak
Hogy mindketten győzzünk.
Ha ezentúl így élünk,
Magunkat és egymást is jobban fogjuk szeretni,
És a kapcsolatunk is erősödni fog.

A teljes összetartozásban megosztjuk az életünket, örömünket, bánatunkat, munkánkat, a felelősséget. Én hiszek a házasságban. Jó néhányan azonban a házasságot hódításuk betetőzésének, szexuális életük kényelmes elrendezésének tartják.
Maurois szerint a házasság a legmagasabb rendű emberi társulás, amelyben egymásért élünk, egymásban feloldódunk és átformálódunk. A közös élmények, szolidaritás egymásért vállalt kötelességek által egyre inkább erősödik e szent kötelékünk. A házasság, a szerelem nem fogja gyökeresen megváltoztatni egyéniségünket. Ha egyedülállóként büszke, túlérzékeny, pesszimista személyek vagyunk, akkor a házasság után is ilyenek maradunk.
Feltétlenül önmagunkba kell néznünk, amikor elköteleződünk valaki mellett és fel kell tennünk bizonyos kérdéseket:

·    Nyugodtan meg tudom-e beszélni a dolgokat, ha nem értek egyet valakivel?
·    Könnyen beismerem-e a hibáimat és elfogadom-e a tanácsot vagy folyton védekezem, ha helyreigazítanak?
·    Általában vidám vagyok vagy hajlamos vagyok búskomorságra?
·    Mik a vágyaim, mi tesz engem boldoggá?
·    Mit tudok nyújtani a másiknak?


Néha csak nagyon kevés kell a boldogsághoz. Jó szó, figyelmesség, ölelés, csók, hallgatás, meghallgatás. Akárcsak a férfi-nő táncában, a párkapcsolatban is jellemző, hogy ha a nő két lépést tesz hátra, a férfi kettő léphet előre. Ha viszont a férfi tesz két lépést hátra, a nő léphet előre. Ez a kapcsolatok alapritmusa. Az is előfordul, hogy mindketten hátralépnek, majd ismét közelednek egymáshoz. Minden kapcsolatban vannak időszakok, amikor egyik fél sem hajlandó engedni és ezért mindketten visszahúzódnak.
Tánc közben a nő kecsesen a férfi karjába lendül, majd kifordul onnan. A kapcsolatban is a nő örül a férfinak, karjába lendül majd kifordul onnan és perdülés közben beszámol az érzéseiről, kifogásairól. Máskor a férfi karjában tartja a nőt, miközben az hátrahajlik.
Így van ez, amikor a n közli kifogásait, érzéseit, mely ha együttérzést kelt a férfiban, a nő örömmel tér vissza egyenes helyzetben.
Tánc közben a nők szívesen pörögnek, s közben a férfi egy helyben áll. Hasonló ez ahhoz, amikor a nő elmondja kifogásait és a férfi nem saját kifogásait kezdi sorolni, hanem meghallgatja a nőt. Ilyenkor a nő biztonságban érzi magát a férfi szeretetében és karjaiban, még ha pörög is.
Az is előfordulhat, hogy tánc közben mindketten pörögnek, ehhez azonban egy kis időre el kell engedniük egymás kezét, csak azután találkozhatnak ismét.
Tánc közben a férfi függetlennek és önállónak érzi magát, mert ő az, aki vezet. A nő pedig biztonságban érzi magát, s együttműködnek a férfival, mert érzi, hogy vigyáznak rá.
                                                     

Oldal: PÁRKAPCSOLAT MISZTÉRIUMA
Szeretettel üdvözöllek Csendes Júlia hastánc-oktató weblapján - © 2008 - 2024 - mandalahastanc.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat